DesignTerminalSite

Igényérvényesítés

 

1. Polgári jogi jogkövetkezmények

A szerzői jog megsértése esetén a szerző jogainak védelmében bírósághoz fordulhat. A szerzői jogokból eredő követelések nem évülnek el, azokat a szerző időkorlátra tekintet nélkül érvényesítheti. A szerzőt megillető díjigények azonban elévülnek, azokat az általános 5 éves elévülési időn belül lehet követelni.

A szerző:

- követelheti, hogy bíróság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét,

- követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a cselekményétől,

- követelheti, hogy a jogsértő valamilyen formában adjon elégtételt, ennek biztosítson megfelelő nyilvánosságot,

- adatszolgáltatást követelhet a jogsértéssel érintett dolgok tekintetében arról, hogy mennyi ideje, mekkora terjedelemben, kiknek a közreműködésével valósult meg a jogsértés,

- követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, azaz mindazt a bevételt, hasznot, amit a jogsértő megszerzett,

- követelheti, hogy a jogsértő szüntesse meg a kialakult helyzetet, és hozza olyan helyzetbe a szerzőt, illetve a művet, mintha a jogsértés nem következett volna be.

Mindezek a jogkövetkezmények függetlenek a jogsértő vétkességétől, esetleges rosszhiszeműségétől, akkor is alkalmazhatóak, ha a jogsértő valójában nem is tudott arról, hogy cselekménye a szerzői jog megsértésének következményeit viseli magán.

A szerzői jog megsértése esetén a polgári jog szabályai szerint kártérítés is követelhető, ennek érvényesítése esetén azonban a jogsértő részéről a felróhatóságot, azt, hogy nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna, bizonyítani kell.

 

2. Büntetőjogi következmények

A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok megsértése bizonyos esetekben bűncselekményt is megvalósíthat. A Büntető Törvénykönyv több tényállást is szabályoz, amely közvetlenül védi a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat. A büntetés mértéke ezeknél a bűncselekményeknél az okozott vagyoni hátrány nagysága szerint súlyosbodik.

2.1. Bitorlás

A bitorlás bűncselekményét az követi el, aki másnak a szellemi alkotását a sajátjaként tünteti fel és ezzel a valódi jogosultnak vagyoni hátrányt is okoz.

Ezt a bűntettet bárki elkövetheti a szellemi alkotás létrehozóján kívül, amennyiben az elkövetőnek az a szándéka, hogy más szellemi termékét a sajátjaként tüntesse fel. Szellemi alkotás fogalmán a következő alkotásokat kell érteni: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a használati minta, a formatervezési minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája és az újítás.

Bitorlást követ el az a személy is, aki valamely gazdálkodó szervezetben olyan munkakört, vagy tisztséget tölt be, amelyhez a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó érdemi ügyintézés tartozik és a szellemi alkotás hasznosítását, vagy az ahhoz fűződő jogok érvényesítését vagyoni előny juttatásától teszi függővé, vagy azt kéri, hogy őt jogosultként (alkotóként ) tüntessék fel.

2.2. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog megsértésének bűncselekményét az követi el, aki a műalkotás szerzőjének a művén fennálló jogát haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti.

A jogsértés itt tipikusan a jogosulatlan, anyagi haszonszerzés végett történő felhasználások esetében valósul meg.

 

3. Iparjogvédelmi jogok megsértése

Az iparjogvédelmi jogok megsértése elnevezésű bűncselekményt bárki elkövetheti, aki másnak a szabadalmi oltalom, használati mintaoltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom, védjegyoltalom, vagy földrajzi árujelző oltalom alatt álló találmányát, mintáját, megjelölését utánozza, vagy átveszi és ennek eredményeként az oltalom jogosultjának vagyoni hátrányt okoz. A vagyoni hátrány fogalmán a vagyoni kárt és az elmaradt jövedelmet kell érteni.